TesztelM Blog

Belinda Bauer: A 19-es holttest

2018. január 12. - TesztelM

Egy újabb könyv, ami bár az elején kicsit vontatottabban indult, de a végére letehetetlenné vált. Az eleje sem volt rossz, csak valahogy, kicsit kuszának tűnt a sok szálon futó cselekmény. De aztán egy idő után minden világos, könnyen lehet követni.

1514983381949.jpg

Fülszöveg:

Patrick Fort szélsőségesen zárkózott, briliánsan okos és Asperger szindrómás. Gyerekkora óta megszállottan kutatja, hol a határ élő és holt között. 
Amikor Patrick orvostanhallgató lesz, csak ő veszi észre, hogy a boncolási gyakorlatra megkapott holttesttel valami nem stimmel. Szerinte kizárt, hogy a halált betegség okozta volna. Sőt, mintha az elhunyt fontos titkot szeretne üzenni. 
Miután Patrick módszeresen nyomozni kezd, a kérdések egyre sokasodnak. Vajon lesz ideje megfejteni a 19-e holttest rejtélyét, mielőtt őt is örökre elhallgattatják? 
Az utóbbi évek egyik legokosabb, egyszerre bizarr és mélyen emberi pszichothrillere.

Ezzel az utolsó mondattal totálisan egyetértek. Azt hiszem a történetben talán a legérdekesebb, hogy egy kicsit betekintést enged egy Asperger szindrómás férfi fejébe. Az Asperger szindróma az autizmus egy fajtája. Hihetetlen mennyire érdekes érzés belegondolni és látni, hogy nem csak mi láthatjuk őket furcsának, hanem ez fordítva teljesen ugyanígy van. Hogy mennyire érthetetlen számukra egy-két dolog, amit mi csinálunk. Kicsit más megvilágításba kerül minden

Az elején egy kicsit kuszává tette a több szálon futó cselekmény, bár az is lehet, hogy talán egy kicsit én nem tudtam az elején összpontosítani a könyvre, de egy pár fejezet után már teljesen érthető volt, hogy ki kivel van. 

Tudom, hogy nem feltétlenül fontos szempont, de nekem kifejezetten tetszett, hogy rövid fejezetek vannak, mert így sokkal haladósabb. Nem szeretem a fejezetek közben abbahagyni az olvasást, így mindig végig kell olvasnom. Viszont ha túl hosszú egy fejezet, akkor ha úgy érzem nincs már időm, vagy éppen energiám végigolvasni, mert ijesztő az adott oldalszám, akkor inkább lerakom. De így sokkal bátrabban ugrok neki a folytatásnak.

Összességében nagyon tetszett a történet, főleg, hogy amikor már azt gondoltam volna, hogy az ügy megoldva, minden rendben, akkor még raknak bele egy-két csavart, ami tényleg totálisan váratlanul ért. 

Az egyetlen dolog, ami nem volt szimpatikus az egy mellékszál, amit érzésem szerint nem egyértelműen zártak le. Az kicsit olyan "gondolj, amit akarsz" dolog volt, amit én nem szeretek egy könyvben. Ha valaki megír egy történetet, akkor ne bízzon rám benne semmit, hanem találjon ki ő minden részt. 

 1514983534632.jpg

Úgy gondoltam, hogy bevezetek egy pontozásos rendszert, hogy valahogy tudjak különbséget tenni az olvasott könyvek között. Mert persze tudom mondani, hogy tetszett vagy sem, de így talán egy kicsit jobban érzékelhetőek a szintek. Nem kell semmi nagy dologra gondolni, 10 pont lesz a maximum, 1 a minimum. 

Pontozás: 9/10

Azért adok csak kilencet, mert az elején tényleg kicsit nehezen vettem fel a fonalat, de amúgy baromi jó könyv volt.

Mennyi idő alatt olvastam el?: Kb. 2 hét (nem sok időm jut rá)

Kiadó: Lettero Kiadó                                                 

Oldalszám: 406

 

(A könyvet köszönöm a Lettero Kiadónak)

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása